KERESÉS
- RSS hírcsatorna
        NAPTÁR
        TABELLA

Hely Csapat Pont
1. Taksony SE 40
2. Pilisi LK-Legenda Sport 35
3. Dabas-Gyón FC 34
4. Nagykáta SE 31
5. Fémalk-Dunavarsány TE 27
6. Nagykőrös Kinizsi FC 26
7. Viadukt SE 24
8. Maglód TC 20
9. Százhalombatta LK 18
10. Gödöllő SK 17
11. Tápiószecsõ FC 16
12. Tököl VSE 15
13. Szigetszentmiklós TK 12
14. FC Dabas II 10
15. Szentendre 9
16. Sülysáp SE 0



Tápiószecső FC

Alakítás éve: 1938

Klubszín: sárga-fekete

Történet: A klub 1938-ban alakult meg, a helyi leventékből álló fiatalak rúgták először a bőrt Tápiószecső színeiben. A labdarúgás hőskorában sok adat nem maradt fenn a szereplésről, de az akkori vonalbajnokságban léptek hétről-hétre gyepre. Az első igazi sikert az 1959-60-as évben szállították, akkor a vonalbajnokságot megnyerve osztályozón szerepelhettek a közép-magyarországi ligába való jutásért. Négy csapat közül 2.helyet megszerezve sajnos lemaradtunk a feljutásról. A klub a 70-es évek elejéig vegetált a nagykátai járási bajnokságban, majd Lezsófi Lajos által, pártfogásba került, és kialakította a Községi Sport Klubot. Vezetésével többször megnyerték a járási bajnokságot, de az osztályozók itt sem hoztak sikert és nem tudtuk kiharcolni a megyei I. osztályba való jutást. Annál inkább a Magyar Népköztársasági Kupában, ahol 1978-ban több NB-s gárdát sikerült kiejtenünk, és csak az NB I-es Csepel SC gárdája állította meg a járási csapatot a legjobb 32-be jutásért. 1980-as évben átszervezést követően, osztályozó után a megye II-ben indulhattunk. Ekkor liftező csapatnak számítottunk, hol kiestünk, hol feljutottunk. 1985-ben a helyőrségi csapattal fuzionált a KSK csapat és Tápiószecső ZMSE néven szerepelt továbbra a gárda. Így már stabil megye II-es csapatként néztek ránk az ellenfelek, és 1988-ban 2 gól választott el csak a megye I-től. A jó csapatot azonban szétszedték a riválisok és egy rosszul sikeredett szezont követően 1993-ban ismét a körzeti bajnokságban találtuk magunkat. Ekkor a vezetők visszaigazolták a szecsői születésű magasabb osztályban játszó játékosokat, és elképesztő 139-11-es gólaránnyal újból a megyei vonalba kerültünk. Ekkor elkezdődött a menetelés.

A következő szezonban ismét feljutásra jogosító helyen végeztünk, másodikként a Kiskunlacháza mögött a megye I-be jutottunk. Ebben az évben érkezett a csapathoz a mostani klub-tulajdonos Horváth Attila és az első évben meglepetésre 4.helyen végeztünk. A nyár folyamán minőségi igazolásokkal egy cél lebegett a szemünk előtt, az NB III. A második megye I-es szezonban aranyérmet szerezve, sikerült is. Mindenki várva várta a pillanatot, amikor is először játszhatott a csapat a Nemzeti Bajnokágban, és 800 néző előtt hazai pályán 3-0-ra megnyerte az mérkőzést a Pásztó ellen. A nézőszám egyre csak növekedett, idegenben is több százan kísérték el a csapatot, a mezőkövesdi rangadót 2000-en kísérték szemmel. Meglepetés csapatnak számítottunk, de az ősz végére az első helyen álltunk úgy, hogy a 9.fordulóban veszítettünk először pontot, és a 14.fordulóban szenvedtünk először vereséget.

Joggal vetődött fel a kérdés, hogyan tovább. A téli holtszezonban pont került a mondat végére, vállaljuk az NB II-t, ha sikerül lerázni az üldözőket. Egy-két hátráltató tényező azonban akadályozta a csatározást. A Helyőrség nem engedte továbbra a pálya használatát, így a Sági úti pálya átalakítása miatt a szomszédos Sülysápon kellett lejátszani a hazai mérkőzéseket. A végére azonban kiderült, ez még jót is tett a csapatnak, a szomszédokkal összefogva karneváli hangulatot teremtve minden mérkőzésen számolatlanul rúgtuk a gólokat és 4 pont előnnyel a Jászberényt megelőzve, 101 gólig meg sem állva aranyérmet szereztünk. AZ 1998-99-es évben az NB II Keleti csoportjában vitézkedtünk, de ekkor megtört a lendület, de becsületesen végig játszva a szezont, 13.helyen zártuk az évadot.

Döntően az utánpótláscsapatok versenyeztetési rendszere miatt azonban visszaléptünk egy osztályt. A Duna csoportba nyertünk besorolást, a 10. helyen végezve épphogy bennmaradtunk a bajnoki rendszer átszervezése miatt. A következő évben kvalifikációs bajnokságokban, mind az ősz, mind a tavasz folyamán feljutó helyen végzett a gárda, de anyagiak híján maradtunk a Mátra csoportban. Szerencsére nem széledt szét a csapat, sőt még jobban összeérett, és megnyerte a bajnokságot rajt-cél győzelemmel. Az anyagiak megint útját álltak a feljutásnak. A következő szezonban is ugyanolyan lendülettel kezdte a csapat, s az ősz végén is az első helyen állt a Mátra csoportban. Az ősz folyamán a régi szép emlékeket idéző Magyar Kupában is megmérettetett a csapat, s nagyon szép eredményeket produkálva történelmet írt. Előbb a III.kerület-Gól Palota csapatát sikerült kínkeservesen legyűrni, majd a patinás múltú, magyar bajnokságot is nyert NB I/B-s Vasas csapatát is sikerült kivernünk, hosszabbítás után. Mindenki várta a folytatást, bízva egy újabb remek csapat tápiószecsői vendégszereplésében. Aztán mindjárt kettő lett belőle. Ugyanis az Újpest csapatát fogadhattuk a 16 közé jutásért, s amire senki sem gondolt volna, 1-0 arányban Zsivóczky fejesgóljával kiütöttük a kupából az Újpestet. Szinte minden napilap megírta a nagy tettet, s a novemberi MTK elleni újabb kupacsatán már a helyszínen is megjelentek az újságok szakemberei, hátha szemtől-szembe látnak egy újabb nagy bukást, illetve egy újabb lépést a nagy menetelésünkből. Sajnos a későbbi magyar bajnok Illés Béla vezérletével kiejtett minket a nyolc közé jutásért vívott találkozón, de a kupamenetelésünk országos hírnevet szerzett a csapatunknak. Üröm az örömben, hogy a Szabad Föld kupa döntőjébe NB III-as mivoltunk miatt nem sikerült kvalifikálnunk magunkat. A tavasz folyamán sikerült az őszi elsőséget aranyra váltani, de újabb NB II-es szereplést ez sem eredményezett.

Talán ezt unta meg az MLSZ NB III-as versenybizottsága, mert a jól bevált Mátra csoport helyett átsoroltak az Alföld csoportba. Igaz, ez picit felkavarta az állóvizet, hiszen másfelé kellett venni az irányt, de ez sem sokáig zavart minket, igaz az ősszel még csak második helyen álltunk a megyei rivális, az Örkény mögött, de tavasszal 5 pontos előnyt kovácsoltunk, s megszereztük az újabb NB III-as aranyunkat. A következő szezonra visszakerültünk a Mátrába, s egy igen egyenrangú mezőnyben (a 3. és az utolsó előtti között mindössze 6 pont különbség volt) az ősz végére a 4.helyen zártunk. A kupában ismét sikerült NBI-es alakulatot kifognunk, azonban most nagyon kifogott rajtunk a Diósgyőr, hiszen nem várt, 8-0-ás nagyarányú győzelmet aratott. A télen azonban az addigi elnök Horváth Attila távozott a csapat éléről, majd követte őt „tucatnyi” játékos is. Ekkor gyorsan új csapatot kellett formálni, s az előző évben az NB III-as utánpótlás-bajnokságban 3 .helyet szerző ificsapatra és a ’Szecső II-re építve egy nagyon fiatal, a jövő csapatát képező gárda alapjait lerakva fejeztük be a bajnokságot. Sajnos a rutintalanság miatt csupán csak egy pontra futotta, s kiestünk a megyei bajnokságba.</p>

Visszatérve a megyei vonalba, egy-két visszatérő is akadt a csapatba, ezzel megerősítve a fiatalokat. A régi-új bajnokság azonban nem várt eredménytelenséggel indult, 5 mérkőzésen szerzett 1 pont újabb kiesést jósolt. Azonban a csapat erőssége nem ezt irányozta elő, s fokozatosan felvéve a megye ritmusát végül az előkelőnek számító 6. helyre futottunk be. A következő évben a szomszédvár Kóka is csatlakozott a mezőnyhöz, s ebben az évben remek csapatok vívtak meg az érmekért. Az utolsó fordulóban még 5 csapat reménykedett a dobogóban, de kikaptunk Bagon, s csupán az 5.helyre sikerült befutnunk, s végül a Törökbálint mögé a Bag és a Kóka került. A sikeres év után az ősz végére még egy hellyel sikerült feljebb kapaszkodnunk, s okkal bizakodunk a dobogós hely elérésében. Sajnos azonban a tél itt sem hozott jót, Grezsák Zsolttal az élen több meghatározó játékos is távozott a csapattól, s Mikus István elnök is lemondott a posztjáról. Az elnökségből csupán ketten maradtak, Kármán Istvánnak és Gazsi Krisztiánnak kellett összefognia, hogy nehogy megszűnjön a gárda. Több helyi kötődésű fiatal került a felnőtt csapatba, s a tavasz folyamán ha nem is remekeltek, de 50%-os eredményt produkálva az 5.helyen végeztünk, ami az előzetesen várt biztos bennmaradáson felül bizakodó volt a jövőre nézve. Ezért is kaptak bizalmat a játékosok, s kiegészülve egy-két újjal, nekivágtak az újabb megye I-es szezonnak. Ami nagyon borzalmasra sikerült. A sorsolás sem kedvezett, hiszen három erős ellenféllel szemben nem sikerült pontot szereznünk a starton, majd hiába álltunk fel, az ősz végére 2 győzelem mellett, csak a 14. helyen álltunk. Erősen állt a kiesés, de Husza György az augusztusban megválasztott elnök a csapat mellé állt, s nagyon megerősítette a keretet. Igaz nagyon beragadtunk a tavaszi rajton, ami edzőváltást is eredményezett. Szöllösi T. András helyett Grezsák Zsolt ült vissza a kispadra. Ezután magára talált a megyei szinten igencsak erősnek számító gárda, s sikerült a bennmaradást kicsikarni, sőt a megyei kupaselejtezőben, az NBIII Duna csoportjának bajnokát, a Szigetszentmiklóst kiejtve bekerültünk a Magyar Kupa országos főtáblájára.

A mai Tápiószecső FC jelenleg két felnőtt (Megye I., és öregfiúk), egy ifjúsági (U19), egy nagypályás serdülő (U16), egy háromnegyedpályás serdülő (U13), egy félpályás serdülő (U11), tornarendszerben csatározó U9 és U7, és a tavalyi évtől kezdve mindenki örömére szolgáló lánycsapatból áll. A csapatokat 4 UEFA licences edző dirigálja. A csapatainkban a jobbára szecsői születésű játékosok szerepelnek(pár tápiósági szerepel az utánpótláscsapatoknál), s manapság nagyon ritka, hogy a felnőtt csapatban is minimum 50 % a hazai játékosok aránya, s a többiek is rengetegen szecsői kötődésűek. Összesen kb. 150 igazolt játékosból áll a Tápiószecső FC.

 
[ info@tapioszecsofc.hu ] [ bárminemű újraközléshez a tapioszecsofc.hu engedélye szükséges 2002- 2017]